Embersólyom a fekete mezők felett – black metal és trombita kíséri (VIDEÓ)
2025. április 05. 15:11
Nemcsak a makói hagyma elismert és világhírű, de a makói black metal is. A külföldön népszerű Thy Catafalque ezt a szintén nemzetközileg is elismert Sear Bliss társaságában bizonyította.
Ahogy minden, a zene is relatív – pont úgy, mint minden zenei műfaj és alműfaja. Kérdezd meg, ki a kedvenc zeneszerzője valakinek! Bach és Vivaldi, Wagner vagy Haydn is szóba jöhet és még sok mindenki más, Liszt Ferenctől Mozart mesterig. És hogy kinek mit jelent a black metal – ez az extrém metalon belül is extrémnek (még a death metal mellett is extrémnek) számító alműfaj? Valakinek lázadást; valakinek ideológiát; valakinek pedig olyan zenei atmoszférát, amilyenre egy másik zsáner sem képes. Hozzáteszem, szerintem sem a Sear Bliss, sem a Thy Catafalque nem black metal. Legalábbis már nem.
Thy Catafalque és Sear Bliss koncert (2025.04.04.)
Lehet, hogy black metal zenekarként kezdték, de úgy nőttek túl a műfajon, hogy közben azóta is táplálkoznak belőle.
És black metalként most tényleg ne arra a vonalra gondoljunk, amit a Tormentor, a Burzum, a Mayhem vagy a Dark Throne képvisel. Már csak azért se, mert a kásás csörömpölés és az öncélú szélsőség már tinédzserként is untatott, amikor pedig a svájci Samael a Rebellionnal új irányokat keresett, a Sear Bliss meg világszinten is egyedüliként vonta be a képletbe a trombitát, mi a haverokkal Transylvanian Vast néven „az erdőben sétálok, varjak követnek utamon” vonalat követtük. Rég volt, azóta sok minden változott. Kíváncsi voltam, hogy a Sear Bliss mennyit.
Harmincnégy évesen, tragikusan korán hunyt el a gitáros, aki nemcsak új zenei műfajt teremtett, de hamarosan meg is reformálta azt. 35 éves a Death egyik legfontosabb albuma.
Sear Bliss, 30 évvel a The Pagan Winter után
Változással Nagy András énekest és basszerost biztosan nem lehet vádolni, legalábbis ami a külsejét illeti, hiszen, ha emlékezetem nem csal, talán a megboldogult E-Klubban is úgy nézett ki a kilencvenes évek második felében, mint most, 2025-ben, a Barba Negra színpadán. És ugyan a zenekari felállás azóta némileg változott, a The Pagan Winter demóról vagy éppen a The Haunting albumról felidézett nóták nagyjából úgy szóltak most is, mint anno. A változást inkább az újabb dalok jelentik, ahogy a tiszta ének is, ettől függetlenül a Sear Bliss megbízhatóan hozza ma is a maga egyedi stílusát, és a koncerten elhangzottak alapján a következő album is készül, így annak megjelenéséig nem kell 5-6 évet várni.
Sear Bliss, avagy black metal, trombitával
Thy Catafalque – minek nevezzelek?
Lehet, hogy 26 éve, mikor a makói, Kátai Tamás és Juhász János alapította Thy Catafalque első demója, a 80 példányra limitált, már hivatalos megjelenése előtt elfogyott Sublunary Tragedies megjelent, akkor a zenekar még beleillett a black metal kategóriába, de ebbe a skatulyába ma már nehéz lenne a kiváló zenészek által előadott egyedi műfajt beleszuszakolni. És bizony, még a hivatalosan elfogadott avantgarde black metal esetében is rezeg a léc. Már a 2011-es Rengeteg sem black metal, ahogy egy Alföld sem az – de pláne nem a tavalyi, az év legjobb magyar és nemzetközi albuma pozícióra jelölhető XII: A gyönyörű álmok ezután jönnek.
Mert ezeket a gyönyörű álmokat népdal-motívumok, népzenei dallamok, elektronikus és extrém metal hatások kísérik, hogy együtt csodás atmoszférát teremtsenek.
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
Ehhez összesen 5 énekes jelent meg a színpadon, akik közül mindenki (a törékenynek tűnő lányok is) egyaránt jeleskedik a tiszta ének és az extrémebb hangok terén, közben pedig a lassabb, doomosabb témák éppen úgy előkerülnek, mint a thrash zúzás vagy a szélsebes black metal riffelés. Sőt, már csak azért is kíváncsi voltam a Thy Catafalque első idei, április elejei koncertjére, mert Kátai Tamás zenekara számomra valahol azt az ősi erőt és energiát, dallamvilágot képviseli, mint az idén 50 éves Vágtázó halottkémek, amely Grandpierre Attilával az élen black helyett a punkból merített egy jó nagy marékkal. A Thy Catafalque persze frissebb, modernebb és fiatalosabb – és egy néhány éves VHK-koncertfelvételt látva sajnos sokkal őszintébb is. De májusban talán rám cáfolnak a halottkémek. Remélem.
Thy Catafalque Setlist:
Szíriusz
Kel keleti szél
Szamojéd Freskó
Töltés
Trilobita
Vashegyek
Piros kocsi, fekete éj
Mezolit
Az eső, az eső, az eső
Szarvas
Jura
Csillagkohó
Vasgyár
Köd utánam
Embersólyom
Ködkirály
Aláhullás
A gyönyörű álmok ezután jönnek
Néma vermek
Fehérvasárnap
Thy Catafalque
Minőségi zene, igényes hallgatóknak
Hogy számomra mi a black metal? Az a fajta zene, ami sokaknak csak egy masszának és zajnak tűnik, de én szeretem kihallani belőle a komplex témákat, a néha szívszorítóan szomorú riffeket, az egyedi ötleteket, amiket akár billentyűvel és speciális hangszerekkel kísérnek. Megtalálni ebben az elsőre katyvasznak tűnő kakofóniában a harmóniát és azt a zeneiséget amelyre nem mindenki képes.
GALÉRIA: Thy Catafalque és Sear Bliss
Magyar black metal zenekarok a Barba Negra színpadán
A Thy Catafalque pedig ebben – legyen black metal vagy sem – nagyon jó. És alapvető ideológiája ellenére azt gondolom, hogy black metalra a keresztény és a konzervatív oldalon is van igény, amir az unblack metal, mint műfaj, önmagában bizonyít. Kátai Tamásék pedig bizonyítják, hogy szélsőségek és külsőségek nélkül is lehet ebben a műfajban igényeset alkotni. Tisztelve a nemzeti és zenei hagyományokat, de közben hűnek maradva a zsáner gyökereihez.
Több mint másfél órás koncertjük is ezt bizonyította. És bizony bármikor újra elmennék rá.
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.
Tabudöntő jelleggel, Pásztor Anna vezetésével indított zenei tehetségkutatót a Civil út Alapítvány, amelynek eredményeit remek hangulatú koncerten mutatták be. A fogyatékossággal élő mentoráltak és zenésztársaik dalai mostantól bárki számára élvezhetők, és várják azok jelentkezését is, akik koncertlehetőséghez juttatnák a felfedezetteket.